Hogyan szeressünk mi nők?

Hogyan támogassuk a szeretett férfit, aki mellettünk van vagy éppen nincs mellettünk, és hogyan érezzük jól magunkat mindeközben, még a legnehezebb helyzetben is? Bár különböző élethelyzetben vagyunk, mégis ugyanarra jutottunk: bizalom, elfogadás, hit, és az ezekből felépülő szeretet az idevezető út. Egy gyönyörű dal, Mária Magdolna dala, amelyben Magdolna énekel a szerelem transzformáló erejéről, a félelmeiről, és arról, hogy minden történés ellenére mennyire szereti Jézust. Talán te is magadra ismersz, hiszen azt hiszem, ebben a kérdésben sokan vagyunk, akik sokféle, mégis hasonló tapasztalatokkal rendelkezünk.

Hallgasd meg te is Magdolna dalát, és engedd, hogy a szívedre hasson:

Ezen kívül- magunkat emlékeztetendő- újra rátaláltunk Dr. Chuck Spezzanotanításaira (a „Ha fáj, az nem szerelem” című könyvéből) a szerelemről. Egyet megosztok veled is:

„A párkapcsolatok egyik legnagyobb titka az a felismerés, hogy ha állandóan önmagunkról beszélünk ahelyett, hogy a társunkkal és magunkkal is egyaránt foglalkoznánk, tönkre fogja tenni a kapcsolatunkat. Ez a kapcsolat nemcsak értünk van, hanem a társunkért és magunkért is.
….
Az áldozat majdnem szeretet. Az áldozatban benne van a vágy, hogy adjunk, de hiányzik belőle egy nagyon fontos elem: önmagunk. Mivel az áldozat egy szerepen keresztül megy végbe, amelyben nem vagyunk igazán jelen, adni ad, de elfogadni képtelen. Az áldozat becsapja a társunkat, mert lehetetlenné teszi, hogy viszonozza, amit adtunk. Egyúttal becsapjuk a társunkat az ajándékunk értékével, mert ha önmagunkat alulértékeljük, akkor semmi értékeset nem kaphatnak tőlünk. Önmagunk megbecsülése az áldozatot és a majdnem-szeretetet igazi szeretetté változtatja. Ha magunkat adjuk abban, amit adunk, az a legnagyobb ajándék, mert lehetővé teszi azt is, hogy kapjunk. Ez azt jelenti, hogy mindig van mit adni és van mit elfogadni is.”

„Emlékezz arra – mondják a Nagymamák -, hogy mi nők hatalmas ajándékot kaptunk. Mindent tudunk, az élet teremtői vagyunk, a Föld gyermekeinek magját hordozzuk magunkban. Erősnek kell lennünk, meg kell tudnunk állni ebben a belső tudásban és erőben…A pusztulás szélére sodort Világban a nőknek fel kell ébredniük a hatalmas erőre, amit magukban hordoznak, és vissza kell hozniuk a Világot a békébe és harmóniába…” (Carol Schaefer, Grandmothers Counsel the World)